A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.
Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.
Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.
Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig felhatol.[1]
Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. A rövid hajtások tövisben végződnek. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1-1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.
Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.
Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]
Kedvelt díszcserje, több fajtája van.
Nagyon kemény. Nehezen törik.
Adatlap
Reviews (0)
A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.
