

Az Atropa Belladonnát vagy ördög cseresznyét több mint két évezreden át használták gyógyszer-, kozmetikai-, méreg- és boszorkánynövényként. A Belladonna évelő, magvas, elágazó növény, amely akár 1,5 méter magasra
Az Atropa Belladonnát vagy ördög cseresznyét több mint két évezreden át használták gyógyszer-, kozmetikai-, méreg- és boszorkánynövényként. A Belladonna évelő, magvas, elágazó növény, amely akár 1,5 méter magasra is megnő, levelei 12-13 cm hosszúak és lila szárúak. Télen meghal, tavasszal újra kihajt.
A boszorkányok évszázadok óta használják a tápszerekben, általában a velencei nőknél, és különösen az "éjszakai hölgyeknél" a szemek tágítására, és jelenleg a mozgásbetegségek, az IBS és más bélbetegségek elleni gyógyszerként használják. Belladonnát egész hadsereg megmérgezésére is használták a háborúban. Azt mondják, hogy Sátán személyesen gondozta ezt a növényt és kis "ördögcseresznyéjét".
Pszichotróp / mérgező / életmentő alkaloidokat tartalmaz, beleértve az atropint is. Ez a növény gyógyszer, hallucinogén és méreg. A halál történhet (és előfordul is) rosszul tájékozott emberek részéről, például ha túl sok érett bogyót eszel pitében, ezért ne tegye. A bogyók finomak (én magam ettem meg őket, és nagyon finomak). Ez egy olyan növény, amely az elsődleges összetevője a "Flying Formula" titkos tápnak, amelyet a boszorkányok évszázadok óta használnak.
Ez a gyógynövény valóban éreztetheti veled, hogy a lelked utazik, de a túl sok fogyasztás végzetes lehet. Használható gázmérgezés ellenszereként is.
Szaporítható magvak vagy dugványok vetésével, bár a magvak használata inkább ajánlott. A magokat néhány órával a vetés előtt forró vízbe kell helyezni. Időre van szükségük a csírázáshoz, magas páratartalomra és hőre van szükségük, és az összes szükséges feltétel fenntartása mellett a csírázás nem nagy. A növények értékelni fogják a trágyával és párás, árnyékos környezettel rendelkező komposzt szubsztrátumot. A nitrátok és az ammóniumsók a legjobb műtrágya az alkaloidok mennyiségének megduplázásához.
A nadragulya vagy maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna) hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja.
Népies nevei: álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.
A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.
Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.
Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva.[1] A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz.
Nevét gyakran „nadrágujjas emberkének” ferdítik, és emiatt összekeverik rokonával, az ugyancsak a burgonyafélék közé tartozó mandragórával, aminek gyökere emberke alakú.
A nadragulya Európában, Ázsia nyugati részén és Afrika északnyugati részein őshonos. Indiában, Pakisztánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Brazíliában termesztik. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[2]
A nadragulya 50–100 centiméter magas, gazdagon elágazó szárú, évelő növény. Tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei körülbelül 15 centiméter hosszúak. A virágok egyesével fejlődnek a levélhónaljakban, harang alakú, 2–3,5 centiméteres pártájuk kívül barnás ibolyaszínű, belül sárgászöld. A termés fényes fekete bogyó.
A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- és elegyes erdők lakója. A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 darab elfogyasztása halálos lehet.
Adatlap